2024. március 22., péntek

Sztrájk van az Operaházban!

Sajnos, jó magam nem voltam jelen, de kigyűjtöttem pár cikket a témával kapcsolatban. Emellett fontos kiemelnem, hogy mélyen egyetértek az Operai csapattal, és szívből kívánom, hogy célt érjenek!

Cikkek:

https://444.hu/2024/03/19/sztrajk-az-operaban

https://index.hu/kultur/2024/03/20/magyar-allami-operahaz-sztrajk-don-giovanni-barany-balazs-tibor-okovacs-szilveszter/

https://magyarnarancs.hu/szinhaz2/okovacs-szilveszter-egy-paholybol-jelentette-be-a-kozonsegnek-kedd-este-hogy-a-zenekar-sztrajkol-266572

https://magyarnarancs.hu/szinhaz2/korus-nelkuli-fogjak-jatszani-a-hunyadi-laszlot-este-az-operaban-266587?utm_source=facebook&utm_medium=referral&utm_campaign=MN&fbclid=IwAR3A-qn6IFR9U6NN6r83ExICdmlpXexzZfdMFJrCazl9dS4q7HxUN8hI1j8

https://friss-hirek.hu/index.php/sztrajk-van-az-operahazban-igen-sztrajk-van-es-mi-is-ott-voltunk-a-don-giovannin-amikor-kitort/friss-hirek/

https://24.hu/kultura/2024/03/20/opera-sztrajk-don-giovanni-okovacs-szilveszter/

 



2024. március 21., csütörtök

Boldog születésnapot, Ybl! - Aranykor Ybl210

 A zenekar március 18-án még engedelmeskedett az Operában a vezetőségnek és munkába álltak. Csodálatos estét tölthettem a helyszínen. Utcákkal előrébb hallottam a zenekar fúvosainak muzsikáját. A koncert előtt, az Ybl táblát megkoszorúzta a diri bá és az Ybl Társaság elnöke. Az eseményre sikerült odaérnem, csak a "bevezető" zenéről maradtam le, de az Ókovács-féle méltatást már meghallgattam, illetve a hölgy beszédét, aki a koszorúzás közben megpaskolta a táblát. Ez olyan kedves gesztus volt. 

Az Ybl koncertet minden évben megtartják, tisztelegve az Operaház építésze és minden építész előtt.

 

A programról bővebben (opera.hu)

Szimfonikus hangverseny (2 óra 1 büfészünettel)

Születésének tíz évvel ezelőtti bicentenáriumán hangversennyel emlékeztünk meg az itáliai reneszánsz nagy rajongójáról, a magyar építészlegendáról, aki nemcsak főművét, az Operaházat, de a Várkert Bazárt, a Bazilikát vagy akár az Erzsébet téri Danubius-kutat is örök érvénnyel hagyta az utókorra – több száz más művével együtt. Az est vendégei maguk is mérnökök és építőművészek voltak, s azóta igyekszünk az építészszakma ünnepévé is varázsolni a mindenkori Ybl-hangversenyt, a koncert programja pedig igyekszik Ybl Miklós kortársainak, nem kevés esetben személyes ismerőseinek remekműveiből tallózni. A hangverseny előtt intézményünk és az Ybl Egyesület képviselői szokás szerint emléktáblát koszorúznak a neoreneszánsz Operaház oldalfalán, itáliai reneszánsz toronyzenétől övezve – ez a program az épület történeti helyreállítása miatt évekig elmaradt, de 2022-ben visszaállítottuk ezt a szép hagyományt is.

MŰSOR:
Dvořák: Karnevál-nyitány, Op. 92.
Csajkovszkij: D-dúr hegedűverseny, Op.35 | Kállai Ernő (hegedű)
szünet
Rimszkij-Korszakov: Seherezádé, Op. 35

Közreműködik a Magyar Állami Operaház Zenekara
Karmester: Rajna Martin

19:30-22:00 között, mivel a büfészünet elhúzódott...

Beszámoló Opera oldaláról: https://www.opera.hu/hu/hirek/szlav-szerzok-nepszeru-muvei-az-aranykor-8211-ybl210-operahazi-koncertjen/ 

Utókor számára lementve: 

Szláv szerzők népszerű művei az Aranykor – Ybl210 operaházi koncertjén

Rimszkij-Korszakov nagyszabású Seherezádé című szvitje, Csajkovszkij virtuóz D-dúr hegedűversenye és Dvořák ünnepélyes Karnevál-nyitánya szerepel a Magyar Állami Operaház Zenekarának 2024. március 18-i, Aranykor – Ybl210 elnevezésű koncertjén. A hangversenyt Rajna Martin első karmester vezényli, a D-dúr hegedűverseny szólistája Kállai Ernő szóló első koncertmester lesz, míg a Seherezádéban Stankowszky Eszter koncertmester szólóihoz a fafúvósok közül Rácz János, Rumy Balázs, Lorx Laura és Salvi Nóra csatlakozik.

A koncert fő műsorszáma Rimszkij-Korszakov egyik legismertebb darabja, a Seherezádé. A négytételes szimfonikus szvitet Az ezeregyéjszaka meséi négy története ihlette, amelyben Sahriár szultán a női hűtlenségen felbőszülve nászéjszakája után minden feleségével végezni kíván. Seherezádé szultána azonban meséivel ezeregy éjszakán keresztül fenntartja hitvese kíváncsiságát, így az végül megkíméli életét. A darab négy tételének folyamatosan visszatérő témája a szultán félelmetesen dörgő basszus motívuma és Seherezádé hegedűn és hárfán felhangzó, sejtelmesen játékos futama. Bár a tételek Az ezeregyéjszaka egy-egy meséjének is megfeleltethetők, Rimszkij-Korszakov ezeket törölte a partitúrából, hogy a hallgató a történetektől elvonatkoztatva jobban át tudja adni magát a nagyszabású zenekari hangszerelésnek és az egzotikus keleties hangzásvilágnak. A Seherezádé varázslatos mesefolyamán, ami számos balettfeldolgozást is inspirált, Stankowszky Eszter koncertmester szólói vezetnek végig, amikhez időről-időre csatlakoznak a fafúvósok zenekarból kiemelkedő, keleties díszítésű dallamai Rácz János (I. fuvola), Rumy Balázs (szóló I. klarinét), Lorx Laura (I. fagott) és Salvi Nóra (I. oboa) közreműködésével.

A szünet előtt Csajkovszkij a zeneirodalom leghíresebb és legnehezebb hegedűre írt versenyművének tartott D-dúr hegedűversenye szerepel a műsoron. Az eredetileg Auer Lipót számára dedikált művet a 19. század második felének világhírű magyar hegedűművésze elsőre eljátszhatatlannak ítélte, így az 1881-es bécsi premieren a kiváló ifjú orosz hegedűművész, Adolf Brodszkij adta elő a Bécsi Filharmonikusok kíséretével, Richter János vezénylete mellett. A háromtételes műnek, ami az orosz népi muzsikából is sok ihletet merít, a kezdeti hűvös fogadtatás ellenére néhány év alatt kialakult máig tartó népszerűsége. Az Ybl palotában az est szólistája Kállai Ernő, a Magyar Állami Operaház szóló első koncertmestere lesz. A sokoldalú művész a New York-i Julliard Schoolban Itzak Perlman tanítványaként szerzett mesterdiplomát, legendás oktatójával több kamarakoncertet is adott, de fellépett többek közt a New York-i Filharmonikusokkal a Carnegie Hallban és a világ számos rangos hangversenytermében is. 2016 óta az OPERA Zenekar koncertmestere, a zenekar belső szavazása nyomán pedig az idei, 2023/24-es évad zenekari művésze.

A hangversenyt Antonín Dvořák sodró lendületű Karnevál-nyitánya indítja, amit a cseh zeneszerző 1891-ben, egy nyitánytrilógia középső darabjaként komponált, és amelyben a nagy emberi érzelmeket és lelkiállapotokat kívánta muzsikával kifejezni. A közkedvelt darab eredetileg az „Élet” címet kapta, ami jól kifejezi a benne lüktető energiákat. A három nyitányt egy grandiózus szimfonikus költeményként 1892-ben, a prágai Rudolfinumban mutatta be a cseh Nemzeti Színház Zenekara, végleges változata 1894-ben jelent meg nyomtatásban, immár különálló formában, Karnevál-nyitány címmel. A szonátaformában írott mű a szerző által megadott program szerint egy magányos vándor esti érkezését mutatja be egy városba, ahol éppen karnevált rendeznek.

A Magyar Állami Operaház Ybl Miklós születésének tíz évvel ezelőtt bicentenáriuma óta emlékezik meg neki dedikált hangversennyel az Andrássy úti dalszínház vezető tervezőjéről, néhány nappal az Ybl-díjak átadása után, és néhány héttel az építőművész születésének évfordulója előtt. A koncertet megelőzően az OPERA vezetése az Ybl Egyesület képviselőivel közösen koszorúzzák meg Ybl Miklós emléktábláját az Operaház homlokzatán.

 


2024. március 19., kedd

János vitéz

János vitéz a fura, ahol lókoponyákkal hadonásznak

Nagy botranyt kovetoen, tavoznia kellett az Operettbol Sandor Peternek, aki pedig egy kiveteles tehetseg. Most a Janos vitezt lehetett megnezni az interpretalasaban a kulturalis csatornan.

Hideg zuhany, hogy egy régóta szabadúszó színész, mint Sándor Péter, végre talált egy állandó helyet, az Operettszínházat, ahol rajongók hada várja, szereti, dicséri. Van is miért, hiszen tehetséges művész. No, meg az a felső test, nem csoda, hogy a nők egyenesen oda vannak érte! Férfi a javából. A hangja szép, néha Dolhai Attilát hallottam ki, talán 2 évet, ha nem több, amit az Operettnél töltött. Elküldték februárban, hogy márciusban már nem kell szerepelnie a színpadon. Menesztették, folyosói pletykák szerint minősíthetetlen hangnemben kommunikált...azt gyanítom, elküldte az igazgatót, valami kevésbé - számára - szimpatikus helyre... és ez is közre játszott, hogy a szerződését felmondják. Pedig sok kiemelkedő szerepet kapott meg (István a király címszerep, Jekyll és Hyde - szintén címszerep, Szegény Dzsóni és Árnika, ott a Dzsoni...és még sorolhatnánk)

Így érkezett el az idő, hogy a hírhedt operettes operát tűzte műsorra a kult.csatorna, az M5.

Médiaklikken elérhető a darab, korlátozott ideig

Kacsóh Pongrác: János vitéz

Link: https://mediaklikk.hu/video/kacsoh-pongrac-janos-vitez/

János vitéz - Sándor Péter (kiváló)
Iluska - Kiss Diána
(semleges, nem különleges)
Bagó - Pete Ádám
(kíváló)
A francia király - Földes Tamás
(más királyi formálások után, ez vérszegény és túl kínos volt)
Francia királykisasszony - Fischl Mónika
(túl sokszor látom már, unom a nőt...)
Mostoha - Papadimitriu Athina
(borzalmas, és ezért volt mostohának jó)
Strázsamester - Langer Soma
(semleges)
Csősz - Pálfalvy Attila
Bartoló, tudós - Altsach Gergely
Balerina - Sautek Dóra
(felrúgtam volna, és mit keresett a királylány udvarában? Ha ő is szobalány vagy grófkiasszony volt, minek öltözött balerinának?)
Gyerekek - Keskeny Lotti, Zimányi János
közreműködik: a Budapesti Operettszínház Zenekara, Énekkara és Balettkara, valamint a Bozsik Yvette Társulat táncosai
karmester: Pfeiffer Gyula

János vitéz - előadásképek 3


Pár jelenet/mozzanat, amit ki lehet emelni a feldolgozásból

  • I.felv.: Lófej koponya képében jelenítette meg a paripát
  • I.felv.: Papadimitriu borzalmas vén máminak, Kiss Diánánál nem értem mindig mit énekel és nem falu szépe, bar annak állítják be.  
  • I.felv.: Orosz táncosnők és tánckultúra a magyar menyecskék helyett
  • I.felv.: Jancsi otthagyja a nyáját, mert tudja, hogy Iluska a ruhákat mossa a patakparton. Szerelmi vallomást mondanak egymásnak, kiderül, hogy múltjuk összefonodik még gyermekként, mindketten árvák. A jelenet bája, hogy két kisgyerek a hárttérben hasonló mozdulatokat végeznek, mint idősebb "énjeik". Visszatérő elem, hiszen, amikor János úgy dönt, nem akar a Tündérországban maradni és visszatér a falúba, Iluska is vele tart, gyerekkori énjeik képében térnek vissza...
  • II.felv.: Aranyszárnyak a huszárokon, megtestesítve a felmentő sereget, akik a franciáknak segítenek legyőzni a törököt a csatában
  • II.felv.: Francia udvar minimalista díszlet, annál több borzalmas karakter megjelenítése (férfinak öltözött nő, aki a királylány előtt bájolog; az idióta balerina; a király két "töketlen" szolgája; a háttérben semmi funkciót betöltő álarcos udvaroncok), a felvonás végén, mivel János Vitéz nem fogadta el a királylány kezét, amaz lemossa sminkjét és megmutatja, hogy néz ki a valóságban (sopánkodik, hogy ő nem elég szép, mert János Iluskát választja helyette, pedig ha francia honban marad, akkor uralkodhatna is vele együtt)
  • II.felv.: Bagó dalát tűpontosan igyekeztek egy csodálatos és felejthetetlen jelenetté alakítani
  • III. felvonásban a Tiszta tónak, egy felfeszített tükörképződményt használnak; sok itt a táncos jelenet bemutatása, és többször előbukkan a süllyedőből a kerek alakú szerkezet, ami az Operettszínház egyedi színtere szokott lenni - érződik és látszodik, hogy a 3. felvonásban a Tündérországgal nem tudtak mit csinálni... az körszerkezet is állandóan fel-lesüllyed...

 Kiemelkedő: a címszereplő természtesen, és a Bagót játszó Pete Ádám.

Koreográfia: I.felvonásban a huszárok, miután Iluskát megtalálták és elkérték a pántlikáját, felejthetetlen és nem túl bonyolított koreográfiát mutattak be - mintha csak egy középiskolai táncos produkciót mutattak volna be... a másik bajom az orosz nők voltak, a magyar hölgyek helyett... a mozdulatok kiakaasztóak voltak... a II.felvonásban idegbe hozott a balerina, aki mindig bele kellett, hogy táncoljon a huszárok elé meg hangsúlyozni, hogy ott van...megsejlett bennem, hogy felrúgnám...és, hogy az Operettszínház nem Operaház, nem kell ennyire rámenni a balettes elemű táncokra...Bozsik Ivette miatt van ez...

A szerkezet: 2 felvonás, de a második két részletre van bontva

Díszlet: nem életre veszélyes! Egyszerű, és minimalista, mia a Francia udvart illeti, a napraforgó mezők egyszerű,de látványos, és Iluskáék háza az első felvonásban, könnyen mozgatható, faszerkezet. A harmadik felvonás meg a legpurítánabb.

Amikor bemutatkoznak: félistenek vagyunk (Francia udvarban, mikor megérkeznek az udvarba)

Változtatások: János vitéz megnevezést nem a Francia királytól kapja, hanem dicső tettei nyomán nevezik így el. Király: Odaadom neked fele királyságomat és fele lányomat...fogyaszd egészséggel...

A zenéje és annak dalszövegkönyve: nem változtatták meg, és tele van kellemes dallamokkal. Érdemes mazsolázni belőlük. :)

János vitéz a Budapesti Operettszínház ingyenes online előadásában | Előadás

Más feldolgozásokat is megihletett az eredeti mű, egy fekete-fehér film: https://mediaklikk.hu/video/janos-vitez 

Az én személyes élményem az Erkelben látott feldolgozást illetően: https://www.blogger.com/blog/post/edit/preview/2594259154255400577/5332368450111250324 

Pár felvétel levadászva a böngésző segítségével

Gyere haza, fiatal - SPIRITUSZONLINE.HU
Tavi jelenet: Kék tó, tiszta tó

TV-ben lesz látható a János vitéz a Budapesti Operettszínház sztárjaival!
A balerina a háttérben, akinek feltűnési viszketegsége van; elől Bagó közli a rossz hírt János vitézzel

 

A legszebb pillanata a darabnak - erre tényleg törekedtek, hogy gyönyörűen ki legyen dolgozva