Hogy lesz a dacos lányból érett nő?

"Abigél, Abigél, te csodálatos, titokzatos, hűvös, néma kőszobor!"

Helyszín: Thália Színház
Időpont: 2010
Előadás címe: Abigél

Kocsák Tibor vezető-karmestere a Madách Színház zenekarának, emellett zeneszerzői berkekben is ismert. Két nagyobb előadásról tudom, hogy dallamait neki köszönhetjük: Anna Karenina és Abigél. Ez utóbbi műről írok bővebben.

Szabó Magda regénye, nem ismeretlen az igazi könyvmolyok és lányregény kedvelő olvasók számára. A főszereplő Vitay Georgina, akit édesapja egy Isten háta mögötti nevelőintézetbe visz, hogy megóvja lányát az ellenségtől és minden rá leselkedő veszélytől. Georgina hevesen tiltakozik új "otthona" ellen, hiszen ott senki nem ismeri őt. A lány - én úgy látom - kissé el van kényeztetve, az a fajta, aki mindent megkap és mindent elér, illetve rettenetesen büszke, és kissé önző is. Az elutazása előtt látogatást tesznek egy idős hölgynél, megismerkedik egy délceg kiállású katonatiszttel, Kuncz Ferivel, akibe rögtön beleszeret. A férfi hasonlóan érez a lány iránt, bár, mint később kiderül, ez egy terv része volt... A lány apja búcsúajándékként egy kis hold alakú medáliont ajándékoz gyermekének, aki - pusztán bosszantásból, mivel apja nem is dohányzik - egy hamutartót ad cserébe.

Georgina, becenevén Gina elutazik Árkodra, ahol már az első napon megismerkedik az apácák szigorú nevelési módszereivel, illetve új osztálytársaival is ismeretséget köt. 

Ám a társakkal való barátság nem úgy alakul, ahogy kellene. Az első nagy óraközi szünetben az osztályból mindenki "férjhez" megy, de Gina a terráriumot kapja, amivel nem elégszik meg, és ezért beárulja a csoporttársait a tanároknál. Az osztály ezt a tettét kiközösítéssel jutalmazza... Gina így magányos, és a kertben sétálva megpillantja Abigélt, a kőszobrot, amelynek csodás hatalmat, "varázserőt" tulajdonítanak. Gina hozzá intézi szavait, és reménykedik, hogy sorsa csak rövid ideig lesz rossz.  Nem így történik, mert osztálytársai utálattal viseltetnek irányába, ezért, végső búcsút akar venni, el akarja hagyni Árkodot, levelet fogalmaz, és ezt a legellenszenvesebb lány párnája alá rejti. 

Éjszaka útnak indul, felszabadult, és a szabadság mámoros közelsége megrészegíti. A vasútállomáson egy nem Budapestre tartó vonatra akar felszállni, kifizeti a jegyét, és már indulna is, közben leveti a "fullasztó" egyenruhát, szinte mindent, amit az iskolától kapott. Örömében futásnak ered, de váratlanul az egyik tanárba, König tanár úrba ütközik, aki valamilyen okból kifolyólag szintén az állomáson kolbászol. Visszaviszi a szökevényt. 

Magas lázzal, betegen fekszik az ágyában Georgina. Közben a társai csúfolódnak állapota felől, utálkozva állapítják meg, hogy francia nyelvtudásával ezúttal nem tudja a francia tanárnőt elbűvölni. Ginát rémálmok gyötrik, ahol osztálytársai a lidércek, folyton élcelődnek vele. Mikor felgyógyul vissza szeretné kapni a levelet, amit írt, de a társa nem hajlandó átadni, mivel azt sem tudja, milyen levélről van szó. Ez a legkegyetlenebb és leggonoszabb jelenet, a "végleges" kiközösítés...

Az árkodi lakosság készül a háborúra, bármikor érheti őket bombatalálat, ellenséges katonák kezére kerülhetnek... Míg a légi készültség tart, addig bent az iskolában a lányok egymás kezét fogják, összebújnak, rettegnek mi lesz velük, és főként mi lesz a családtagjaikkal? Egyedül Gina nem látható a csoportban, hiszen utálat tárgyát képezi. A lány kétségek között vergődik, és ez az a pillanat, amikor belátja, ő volt mindenben a hibás: másként kellett volna hozzáállnia a lányokhoz, hiszen mind csak segíteni akartak rajta. Ez a legmeghatóbb (könnyek hullajtására késztető) jelenet. Gina sírva, esdekelve kéri a lányokat bocsássanak meg neki, és kezdjék újra, ha még van lehetőség erre. A legszebb, amikor egy emberként rohannak Ginához, közrefogják és vele együtt csendesen sírnak, és reménykednek, hogy túlélik a háborút. Szent a béke, és a kis csoport újra egységes.

Gina új barátai társaságában elmeséli, hogy volt egy férfi, akit nagyon szeretett, mielőtt eljött otthonról. Egy katonatiszt. A lányok nagyon ábrándosak, a legaranyosabb jelenet, amikor az álom "valósággá" válik és Kuncz megjelenik fekete szmokingban, a lányok hálószobájában. A képzelgés végén Gina örömmel csókolja meg a párnáját. 

A Tiszta jellem bemutatását elviccelik a lányok, mert az órát a nevetséges König tanár úr tartja, akit nem tekintenek férfinak. Az oktatójuk elmeséli miért olyan fontos ennek a feladatnak a teljesítése, a növendékek figyelmesen végighallgatják, megjegyzik az elmondottakat, és jellemrajzot készítenek.

A karácsonyi pillanatkép is kedves, a diákok találkozása a vasútállomáson. A fiúk megbotránkozása az intézeti lányokon, illetve Zsuzsanna testvér intése, miszerint legyenek illedelmesek. A Szent Estét Gina nem töltheti édesapjánál, ezért az intézetben marad, Torma Piroskával és Zsuzsanna nővérrel díszítik a Karácsonyfát és a Jászolt. 

Egy volt diákkal találkoznak a lányok, Horn Micivel, aki Gedeon napjából nem akármilyen fellépésben részesíti a jelenlévőket. Mici segít Ginának a szökésben, hiszen kiderül apját foglyul ejtették, és Kuncz Feri nem más, mint egy áruló, aki azért jött az iskolába, hogy elvigye magával a lányt, megpróbálván szóra bírni a szülőt. Sajnos, saját fülével hallja az áruló férfi kegyetlen szavait, amikor az igazgatóval beszél a lány kiadatásáról. Gina azt hiszi Mici a rejtélyes Abigél... de nem kap sem megerősítést e feltevésében, sem cáfolatot.

A nevelőintézet bezárja kapuit, a diákok sorban elbúcsúznak egykori otthonuktól.

Az előadás zenei világa nagyon szép. Kocsák Tibor nagyot alkotott, számomra inkább elfogadhatóbb zeneileg, mint mondjuk az Anna. Sokszor fülbemászó, a szerző különböző varriánsokat alkotott/komponált egy-egy dallammal. Egyszer meghallani és rögtön megszeretni. Különösen az Abigél szellemét megidéző misztikum tetszett, a zenéje teljességgel rejtelmes volt, nem lehetett tudni, hogy ki Abigél? Hiszen folyton nők énekelték a sorokat, miközben... :)

Kedvenc dalok: Nincsenek csodák, A Szőkés, Két szív, Áruló vagy Vitay, Kibékülés, Itt a Szent Karácsony, Karácsony esti dal.

Kedvenc jelenetek: Kuncz Feri és Gina szerelmi vallomása a második felvonás elején, Gina kiutálása, a Tesióra, Abigéles jelenetek, Gina szökése, a Kibékülés pillanata, Horn Mici tánca az iskolai bálon.

Díszlet: Egy vasrácsból álló épületszerűség, illetve az Abigél szobor. Szerintem nagyon jó, egyszerű, de lényegében minden ábrázolható vele. A szobor impozáns, szépen kimunkált.

Jelmez: Korhű és hihető.

Első alkalom: A bemutatót követően talán a második, harmadik előadás lehetett és az utolsó pillanatban szereztünk rá jegyeket, a Thália Színházban a színpadhoz közeli erkély páholy egyikében. Voltak, akik be akartak jutni, de többségüket sikerült kicseleznem, így engem érhetett a megtiszteltetés, hogy egy nagyon jó páholyból láthattuk az előadást. Aminek persze meg volt az ára is, mely szerint lemaradtunk a darab elejéről..."Férjhez megyünk mind" című számnál kapcsolódtunk be.

Szép előadás volt, megható és Gina jellemével azonosulni tudtam. Aznap este a főbb szerepekben Vágó Zsuzsit, Mészáros Árpád Zsoltot, Pálfalvy Attilát, Udvaros Dorottyát, Nádasdi Verát, Homonnay Zsoltot, Szendy Szilvit, Peller Annát és Csonka Andrást láthattuk.

Az előadás szerelmes dalával, a Két szív című duettel, a két csodás színésztehetség, Vágó Zsuzsi és Mészáros Árpád Zsolt beneveztek a magyar eurovíziós dalfesztivál előválogatójába.

Az előadásról bővebben: http://www.operett.hu/repertoar/abigel/52/9

Újdonság, hír (2015. április): A darab átköltözött - nem tudni, hogy milyen okokból kifolyólag - a Magyar Színházba.

Az előadás 1. felvonása: https://www.youtube.com/watch?v=pk9l1geOHXA